Mit üzen Isten Szelleme a gyülekezeteknek

 

Sokféle mondanivaló fog születni ebből a nagyon izgalmas és jelentős igei forrásból. Maga a Jelenések könyve a Biblia egyik legtöbbet vitatott könyve, sok részét már csak azért sem tudjuk értelmezni, mert olyan eseményeket ír le, amelyek még nem történtek meg. A hét üzenet viszont már közelebb álló, sokkal konkrétabb mondanivalójú rész.

A könyv címe, „Jelenések”, görögül így hangzik: „apokalüpszisz”. Az „apokalipszis” szóforma benne van a magyar köznyelvben, ilyen jelentéssel: végítélet, szörnyű pusztulás; ami a Jelenések könyve tartalma alapján érthető. A szó maga azonban azt jelenti, hogy valamiről lerántják a leplet (szó szerint „leleplezés”), ami eddig elrejtette a valóságot. És valóban, a Jelenések könyve fő célja, hogy lépjünk ki a hétköznapi élet terheinek emberi nézőpontjából, és lássuk meg, hogy mindezek fölött valójában Isten uralkodik. Jézus az Alfa és az Omega; Ő az Elindítója, a végső Ura és a Beteljesítője a történelem minden eseményének.

Az „apokaliptikus” szó a teológiában vallásos műfajt is jelent. Az apokaliptikus írások Izrael népének nehéz időszakaiban születtek. Bátorították az üldözötteket, leírták a Jó és Gonosz világméretű szellemi összecsapását, amely a végidőkben a Jó végső győzelmével zárul. Nyelvezetük tele volt bonyolult jelképrendszerekkel. Más ezek közül nem került be a bibliai könyvek közé, csak a Jelenések könyve. A többiek általában korábbi bibliai személyek nevét használták szerzőként (Mózes, Énok), ennek bemutatkozik az írója; és abban is különbözik, hogy üzenete teljes mértékben a Biblia korábbi próféciáiban gyökerezik. Kb. 400 ószövetségi utalást tartalmaz. Nem konkrétan idézi a végidőkre szóló próféciákat, hanem bemutatja a beteljesedésük folyamatát – elvarr minden szálat. A Jelenések könyve nélkül a Biblia befejezetlen, lezáratlan lenne.

A könyv elején megjelenik a feltámadott Jézus, és gyülekezeteknek szóló üzeneteket ad át:

Jel 1:9-20 Én, János, testvéretek és társatok Jézussal a szenvedésben, a királyságban és az állhatatosságban, a Patmosz nevű szigeten voltam az Isten igéjéért és Jézus bizonyságtételéért. Lélekben elragadtattam az Úr napján, és hátam mögül hatalmas hangot hallottam, mint egy trombitáét, amely ezt mondta: Amit látsz, írd meg egy könyvben, és küldd el a hét gyülekezetnek: Efezusba, Szmirnába, Pergamonba, Thiatirába, Szárdiszba, Filadelfiába és Laodiceába.

Megfordultam, hogy lássam, milyen hang szólt hozzám, és amikor megfordultam, hét arany gyertyatartót (mécstartót) láttam, és a gyertyatartók között az Emberfiához hasonlót: hosszú palástba volt öltözve, mellén aranyövvel körülövezve, feje és haja fehér volt, mint a hófehér gyapjú, szeme, mint a tűz lángja; lába hasonló volt a kemencében izzó aranyérchez; hangja olyan, mint a nagy vizek zúgása; jobb kezében hét csillagot tartott, szájából kétélű éles kard jött ki, és tekintete olyan volt, mint amikor a nap teljes erejével ragyog.

Amikor megláttam, lába elé estem, mint egy halott, ő rám tette jobbját, és így szólt: Ne félj! Én vagyok az első és az utolsó és az élő: halott voltam, de íme, élek örökkön-örökké, és nálam vannak a halál és a pokol kulcsai. Írd meg tehát mindazt, amit láttál, ami van, és ami ezek után történik majd, a hét csillag titkát, amelyet jobb kezemben láttál, és a hét arany gyertyatartót: a hét csillag a hét gyülekezet angyala, a hét gyertyatartó pedig a hét gyülekezet.

János apostol hosszú élete végén az itt említett hét gyülekezet vezetője, felügyelője volt. Üldözések indultak, ő is száműzve lett Pátmosz szigetére. Testvérként szólítja meg azokat, akiknek ír: veletek együtt szenvedek, veletek együtt uralkodom és veletek együtt tartok ki – Jézusban.

Egy alkalommal imádkozás közben valódi „apokaliszisben” részesül. Megnyílik számára a Menny, mint a jeruzsálemi templom szentélyének dicsőséges formája. Megjelenik a feltámadt Krisztus Jézus is, sugárzóan dicsőséges külsővel, amely kicsit hasonlít ahhoz, ahogy János korábban a megdicsőülés hegyén látta. Az csak időleges volt, ez viszont Jézus Krisztus örökkévaló dicsőségének megjelenését mutatja be; legalábbis annyira, amennyi még elviselhető egy emberi lénynek. János így is félholtan rogy a lábai elé. Jézus bátorítja is: nem félj, nem elpusztítani akarlak, hanem épp bátorítani, téged és a testvéreidet mindazzal, amit látsz és látni fogsz.

A Mennyei Szentélyben hét menóra, mécstartó áll. A hetes szám a tökéletesség jelképe Jézus, a dicsőséges főpap körül. A hét arany menóra, amelyek közt áll és járkál: hét gyülekezet, amelyeknek konkrét üzenetek szólnak; de maga a könyv mindegyiknek szól, sőt végül az egész Egyháznak is. A konkrét gyülekezetek a kisázsiai félsziget (ma Törökország) délkeleti részén, az „Ázsia” nevű római provinciában helyezkedtek el. Mindegyik az alatt a 2 év alatt jött létre, amíg Pál Efézusban szolgált a harmadik misszóútján, munkatársaival közösen alapította őket, kb. 35-40 évvel korábban, mint ahogy a Jelenések íródott. Ez idő alatt mindegyik gyülekezet valamilyenné változott, ezt értékelik az üzenetek.

Noha a hét üzenet hét valódi, akkor létező gyülekezet konkrét helyzetében szól, szokás egyetemesebb összefüggésben magyarázni azokat. Van elmélet, amely szerint az egyháztörténet hét korszakát jelenítik meg. Én inkább úgy értelmezem, hogy ezek a mindenkor létező helyi gyülekezetek alaptípusai, olyan alapproblémákkal, amelyek egy része bárhol előfordulhatnak. Ilyen módon jelképezik az egész egyházat, és ilyen módon szólnak ma is, hozzánk is.

Szerepel még hét csillag is Jézus kezében: a hét gyülekezet „angyala”. Mit jelenthet ez? Nyilván nem szellemi lényekről van szó, hanem olyanokról, akiknek érdemes ezeket az üzeneteket elküldeni, akik felelősek a gyülekezetek állapotáért, és akik a szükséges változásokat is képesek munkálni. Elsősorban a vezetők lehetnek azok; de persze minden tagnak van valamilyen felelőssége abban, hogy milyenné válik a gyülekezet.

A Jelenések könyve segít minket, hogy a gyülekezeti életünket magasabb szempontból is szemléljük, hogy érzékeljük a létezésünk, a munkánk jelentőségét, ne csak úgy, mint általában, a látható történések szintjén. Az egész Egyház minden helyi gyülekezete ott áll a Mennyei Szentélyben, a feltámadt, és mindenek felett uralkodó Jézus Krisztus közvetlen közelében, aki folyamatosan köztük jár és szemmel tartja őket. Láthatjuk a vezetők, a gyülekezetekért felelősek mennyei helyzetét is. Angyaloknak (=üzenetközvetítőnek) nevezi őket Jézus, és a kezében tartja őket, mint fénylő csillagokat!

Mivel ilyen jelentősége van az életünknek Isten szemében, nem csoda, hogy intenzíven törődik velünk, az üzenetek is ezt tükrözik. Nem mindegy neki, hogy zajlanak a dolgaink, mindent megtesz, hogy az Ő dicsőségének valódi hordozói lehessünk.

Az üzenetek három részből állnak:

  • egy helyzetértékelés – mi működik jól, mi nem,
  • egy felszólítás – figyelmeztetés, bátorítás, intés,
  • és egy ígéret annak, aki győz – aki sikerrel harcolja meg, hogy engedelmeskedjen az üzenetnek, és Isten vezetése szerint kezelje az élete kihívásait.

Mindegyik így zárul: „Akinek van füle, hallja meg, amit a Lélek (Isten Szelleme) mond a gyülekezeteknek!” Ha Isten szól, figyeljünk oda és alakítsuk át az életünket.

Kapcsolat

Kapcsolat

Címünk: 1143 Budapest,
Hungária krt. 109. 1. em. 2.

Telefon Laci:   +36 20 549 2219
Telefon Ildikó: +36 20 464 1168
Email: graceministrieshun@gmail.com

Eseménynaptár