Megmarad-e az első szeretet – a szerelmes szenvedély?

Az efezusi gyülekezetnek szóló üzenet

Jel 2:1-7 Az efezusi gyülekezet angyalának írd meg: ezt mondja az, aki jobb kezében tartja a hét csillagot, aki a hét arany gyertyatartó között jár: Tudok cselekedeteidről, fáradozásodról és állhatatosságodról és arról, hogy nem viselheted el a gonoszokat, és próbára tetted azokat, akik apostoloknak mondják magukat, pedig nem azok, és hazugnak találtad őket. Tudom, hogy állhatatos vagy, terhet viseltél az én nevemért, és nem fáradtál meg, de az a panaszom ellened, hogy nincs meg már benned az első szeretet (Károli: az első szeretetedet elhagytad).

Emlékezzél tehát vissza, honnan estél ki, térj meg (térj vissza), és tedd az előbbi cselekedeteidet, különben elmegyek hozzád, és kimozdítom gyertyatartódat a helyéből, ha meg nem térsz. Az viszont melletted szól, hogy gyűlölöd a nikolaiták cselekedeteit, amelyeket én is gyűlölök. Akinek van füle, hallja meg, amit a Lélek mond a gyülekezeteknek! Aki győz, annak enni adok az élet fájáról, amely az Isten paradicsomában van.

Jézus így kezdi: „Tudom a dolgaidat” – ismerem mindazt, amit teszel. Jobb, ha tudatában vagyunk, hogy tudja! Nem csak tudja, fontos is neki, egyáltalában nem mindegy, hiszen Őt képviseljük, a Főpapot a Mennyei Szentélyben. Nem csak ott vagyunk fényforrás Jézus számára, hanem itt a földön is.

Először pozitív – vagy annak tűnő – megfigyelések felsorolása következik. Kitartóan, keményen dolgoznak, nem tűrik a gonoszt, nem lehet az orruknál fogva vezetni őket, leleplezik a hamis apostolokat. Türelmesen viselik a megpróbáltatásokat, nem fáradnak bele, hogy Jézust hirdessék. Ez mind jó! Mégis, mindezek közt valamit elvesztettek, amit nem szabad – az első szeretetet – és ez baj!

Mitől ELSŐ a szeretet? Kik panaszkodnak arra, hogy már nem az első szeretettel szeretsz? Házastársak, szerelmesek! Valamikor kezdetben egész másképp szerettél, hová lett az?

A SZERELMI SZENVEDÉLY óriási motiváció. Mi mindenre képes lesz az ember! Én például Esztert harmadszor is megkértem, miután kétszer nemet mondott. Ez persze érzelmileg meglehetősen megviselt, szabályos halálfélelmem volt. Mi lesz, ha harmadszor is nemet mond? Nem attól féltem, hogy meghalok, hanem pont attól, hogy nem halok meg, és tovább kell élnem azzal a szörnyű kétségbeesett érzéssel. Végül persze igent mondott – nem csapott be a gyönyörű nézése, amivel felbátorított. (Ha eddig nem mondtam volna, Eszternek hihetetlenül vonzó, gyönyörű tekintete van.) Egy kis idő múlva, amikor elindult a kapcsolatunk, azt mondta: „Köszönöm, hogy ilyen kitartó voltál”. Ez meglepett. Hogy én kitartó? Én inkább úgy láttam magam, aki egyszerűen szerelmes, mint egy csacsi.

Nagyon sok kapcsolat, házasság eljut oda, hogy kihűl köztük az első szeretet, a szerelmi szenvedély. Egyesek tovább viszik, működtetik a kapcsolatot – tennivalók, gyereknevelés, pénzügyek, háztartás, szex – tudják, hogy valami eltűnt, de próbálják nem észrevenni. Mások fellázadnak, szétválnak. Olyan véleményt is hallottam, hogy az első szenvedély eltűnése normális, de átveheti a helyét a hűséges, „csöndesebb” szeretet. Szerintem a szerelmi szenvedély fenntartható! Én például 47 évesen kezdtem szerelmes verseket, sőt dalt írni Eszternek – akkor már 22 éve voltunk házasok, és született öt gyermekünk. A fizikai energiáink csökkennek, viszont a szerelmi szenvedély kezdeti naivitása egyre mélyebbé, tartalmasabbá válik. Beleépül a sok közösen vállalt teher, megoldott konfliktus, bocsánatkérés, megbocsátás, bensőséges megismerés, elfogadás, és rengeteg élmény. Ez persze megkívánja a kapcsolat folyamatos őrzését és építését. Ha valamiért, ezért érdemes megküzdeni.

 

Jer 2:2,5 Menj és hirdesd Jeruzsálemnek: Ezt mondja az Úr: Emlékszem rád: ifjúkorod hűségére, mátkaságod szeretetére, amikor követtél a pusztában, a be nem vetett földön. … Ezt mondja az Úr: Mi rosszat találtak bennem őseitek, hogy eltávolodtak tőlem? Hitványságok után jártak, és maguk is hitványakká váltak.

Szerelmesnek lenni Istenbe? Nos, Ő szerelmes belénk. Olyannyira, hogy az életét adta értünk – többet jelentünk Jézusnak, mint az élete! Voltál-e szerelmes Istenbe? Emlékszel milyen volt? Amikor beledöbbentél, hogy mennyire más, mint amilyennek képzelted, mennyire szeret, mennyi mindent megbocsátott. Mint a tékozló fiú, amikor aggódó szívvel tért haza, hogy legalább egy szalmazsákot kapjon aludni és ne haljon éhen. Az apa pedig félbeszakította a nyomorúságosan betanult koldus-szövegét, és szeretetének lenyűgöző áradatát öntötte rá. A fiú elgondolkozott: hogy ismerhettem így félre apámat? Egy ilyen apa ellen lázadtam, tőle akartam minél messzebb menekülni, neki löktem félre minden tanítását? És most itt vagyok és életemben először igazán otthon érzem magam, megkapom azt a szeretetet és befogadást, amit mindenhol máshol hiába reméltem.

A földi szerelem gyönyörű – de emberi. A másik nagyon sokat tud adni, de mégis korlátozott, tökéletlen lény. Társnak lehet remek, de istennek alkalmatlan. Hiába is várom tőle az életem megoldását, a teljességet, előbb-utóbb csalódom, ezen megy tönkre a legtöbb házasság. Az ostoba szerelmes slágerek szövegét nem szabad elhinni! Nem igaz, hogy a másik nélkül nincs élet, egy ember nem lehet a mindenem, az életem értelme. Pont Isten felé kéne fordulni evvel a végletességel, pont hozzá érdemes 100%-os bizalommal és odaadással kapcsolódni. Csak Ő képes bölcsen elfogadni olyannak, milyen vagyok, és folyamatos növekedéshez segíteni. Őbenne tudom 100%-ig megtalálni magam.

1Kor 13.1-5 Ha emberek vagy angyalok nyelvén szólok is, szeretet pedig nincs bennem, olyanná lettem, mint a zengő érc vagy a pengő cimbalom. És ha prófétálni is tudok, ha minden titkot ismerek is, és minden bölcsességnek birtokában vagyok, és ha teljes hitem van is, úgyhogy hegyeket mozdíthatok el, szeretet pedig nincs bennem: semmi vagyok. És ha szétosztom az egész vagyonomat, és testem tűzhalálra szánom, szeretet pedig nincs bennem: semmi hasznom abból.

Munkálkodás, áldozathozatal, szellemi ajándékok, teológiai tudás szeretet nélkül. Mint egy kiüresedett házasságban, mint egy profitorientált munkahelyen, ahol a kapcsolatok nem számítanak. Lehet-e ilyen egy gyülekezet? Sajnos igen. Isten előtt értéktelen, bár látszólag remekül funkcionál! Működnek a szolgálatok, olajozottan zajlanak az istentiszteletek. Épp csak a lényeg veszett el. Nem tudatosan lökték félre, csak annyi figyelmet fordítottak a tevékenységekre, hogy a szeretetre nem jutott odafigyelés: mintha az mellékes luxus lenne. És nehéz észrevenni, mert a rossz következmények csak hosszabb távon lesznek nyilvánvalóak.

Még mondhatjuk is magunkról, hogy szeretjük Istent, csakhogy annak nyilvánvaló jelei vannak:

1Ján 4:19 Ha valaki azt mondja: „Szeretem Istent”, a testvérét viszont gyűlöli, az hazug, mert aki nem szereti a testvérét, akit lát, nem szeretheti Istent, akit nem lát.

Ján 14:21 Aki elfogadja parancsolataimat, és megtartja azokat, az szeret engem…

Aki nem hajlandó szeretni a hívő testvéreit, és gyűlölködik, vagy nem veszi komolyan Isten Igéjét, és gátlástalanul utat ad a bűnnek, az valójában nem szereti Istent. Azért nem szereti Istent, mert vagy megszakadt, vagy sohasem jött létre köztük a szeretet-kapcsolat:

1Ján 4:16,19…és mi ismerjük és hisszük azt a szeretetet, amellyel Isten szeret minket. Isten szeretet, és aki a szeretetben marad, az Istenben marad, és Isten is őbenne. …Mi azért szeretünk, mert ő előbb szeretett minket.

Ha nem a szeretet motivál, akkor átveszi a helyét más:

  • Kötelességtudat, fegyelmezettség. Sok hasznos történik, de hideggé, érzéktelenné, ítélkezővé, merevvé, törvénykezővé válik a gyülekezet. Munkahely lesz, nem otthon, egyre több külső elvárással, egyre kevesebb belső örömmel, igazi élettel.
  • Kiválóan „tudjuk” a jót – de az nem elég. Csak a szeretet tehet igazán bölccsé. Az ismeret felfuvalkodottá tesz, a szeretet pedig épít. Ha valaki azt gondolja, hogy ismer valamit, az még semmit sem ismert meg úgy, ahogyan ismerni kell (Róm 14:1-2).
  • Hatalomvágy, ambíció. Eleinte szorgalmasan , hatékonyan dolgozó emberek manipulatívvá válnak, átgázolnak másokon, gátlástalanul rombolnak, miközben azt hiszik, ők a legkülönbek
  • Megfelelni vágyás, perfekcionizmus, önvád –végül szükségszerűen kifáradás, kiégés
  • Hosszabb távon csalódás, keserűség, gyanakvás, ellenségeskedés, szakadások – esetleg gátját veszett szabadosság. Sok ember sérül a lelkében, pedig a gyülekezetet Isten pont a gyógyulás helyének szánta

„Emlékezz, honnan estél ki.. térj vissza!” Emlékszem, többször előfordult velem, hogy bementem valahova vásárolni, fizettem, majd elégedetten távoztam, csak épp a megvásárolt árut felejtettem ott. Mindent mást nagyon gondosan, udvariasan, precízen csináltam, de az egész mégis értelmetlenné vált volna, ha az eladók nem szólnak utánam, és én nem fordulok vissza oda, ahol a lényeget elhagytam. Bosszantó rájönni, hogy hibáztunk, és visszafordulni, de elengedhetetlen.

Isten tudja, és törődik velünk, ezért szól! Nem hagyja, hogy megmaradjunk a rosszban – lépjünk ki az épp aktuális komfort zónából, amit mindig remekül tudunk igazolni. „Különben kimozdítalak” – megrendítem a biztosnak hitt helyzetedet, krízishelyzetbe viszlek, mielőtt még nagyobb baj lesz.

„Aki győz, ehet az élet fájáról.” Az ígéret nem csak az eljövendő örökkévalóságra, a jelenre is vonatkozik! Bármilyen fájdalmas a szembenézés, és az eltökélt változtatás, helyre lehet állni, akkor visszatér az ÉLET! Nem az üres, hideg kötelességtudás vezet, hanem az Élet Szelleme. Újra hitelessé válunk, igazi Fényforrás-Gyülekezet, mennyei mécstartó-közösség.

Ez a figyelmeztetés a jövőnek is szól. Legyünk szorgalmasak, aktívak, kitartóak, álljunk ellene a hamisságnak. És a lényeget, Isten iránti szenvedélyes szeretetünket valóban tartsuk fenn, a lényegnek megfelelő gondos odafigyeléssel, megharcolva mindennel, ami elvenné azt tőlünk.

 

Kapcsolat

Kapcsolat

Címünk: 1143 Budapest,
Hungária krt. 109. 1. em. 2.

Telefon Laci:   +36 20 549 2219
Telefon Ildikó: +36 20 464 1168
Email: graceministrieshun@gmail.com

Eseménynaptár