A pergamoni gyülekezet: amit Isten szétválaszt, nem lehet összemosni

Jel 2:12-17 A pergamoni gyülekezet angyalának írd meg: ezt mondja az, akinél a kétélű éles kard van: Tudom, hol van a lakóhelyed: ahol a Sátán trónja van, de ragaszkodsz a nevemhez, és nem tagadtad meg az én hitemet Antipász napjaiban sem, aki hű tanúm, akit megöltek nálatok, ahol a Sátán lakik. De egy kevés panaszom van ellened; mert vannak nálad olyanok, akik Bálám tanításához ragaszkodnak, aki arra tanította Bálákot, hogy tőrbe csalja Izráel fiait, hogy bálványáldozati húst egyenek és paráználkodjanak. Így nálad is vannak olyanok, akik szintén a nikolaiták tanításához ragaszkodnak. Térj meg tehát, különben elmegyek hozzád hamar, és harcolok ellenük számnak a kardjával. Akinek van füle, hallja meg, amit a Lélek mond a gyülekezeteknek! Aki győz, annak adok az elrejtett mannából, adok neki fehér kövecskét is, és a kövecskére írva új nevet, amelyet senki sem tud, csak az, aki kapja.

A város

Pergamon egy igen gazdag ókori birodalom székhelye volt, amely a Kr. e 3. században a leghatalmasabb ország lett Kis-Ázsiában (a mai Törökország), és szövetséget kötött a növekvő Római Birodalommal. Az uralkodók a birodalom kulturális színvonalát is igyekeztek növelni: hírneves iskolával, középületekkel és könyvtárral díszítették városukat. Egyik uralkodójuk az alexandriai könyvtár mintájára megalapította a pergamoni könyvtárat. Az egyiptomiak azonban a rivalizálás miatt megtiltották számukra a papirusz kivitelét. Ennek a kényszernek a hatására fejlesztették ki Pergamonban az állati bőrből fehérített lapokat, amelyet később a városról nevezték el pergamennek. A pergamen lapokat a korábbi tekercsek helyett összefűzve könyv formában lehetett használni.

Kr. e. 133-ban az utód nélkül elhunyt utolsó pergamoni uralkodó a római államot tette birodalmának örökösévé, akik Asia néven (ez akkor még nem a kontinens neve volt) római provinciát alakítottak ki a Pergamoni Birodalomból. Ebben a provinciában van mind a 7 gyülekezet, akiknek a Jelenések könyvében Jézus az üzeneteket küldi. Bár Pergamon a provincia székhelye volt, miért volt ott a Sátán trónja

A Sátán trónja és az előretolt helyőrség

A Biblia szerint a Sátán az egész földön uralkodik az Istentől elszakadt emberek fölött, ő „a világ fejedelme” (Ján 14:30), sőt „e világ istene” (2Kor 4:4), aki „megvakította a hitetlenek gondolkodását, és így nem látják meg az Isten képmásának, Krisztusnak dicsőségéről szóló evangélium világosságát.” Pergamon ehhez képest azért lehetett különleges, mert a város fölötti hegytetőn, az athénihoz hasonló Akropoliszon számos istenség szentélye állt: Zeusz (az ő oltárát elvitték Berlinbe, ma az ott kialakított Pergamon Múzeumban áll), Athéné, Aszklépiosz, és egy különleges szentély, a Trajaneum. Ez volt az egész római birodalomban az első, kifejezetten a császárkultusz céljára épült templom. Bár Trajanus császárról nevezték el, valószínűleg már korábbi császárok alatt is ilyen céllal működött.

A császárkultusz lett a keresztények üldözésének legfontosabb indoka. Bár más okok miatt is üldözték őket (Néró pl. őket vádolta meg Róma felgyújtásával), de az vezetett az igazi összeütközéshez, hogy a keresztények nem voltak hajlandók áldozatot bemutatni a császár tiszteletére – ami más, sokistenhívő vallások követőinek nem okozott gondot (A zsidók korábban már kijárták maguknak a felmentést, de amikor a kereszténység levált róluk, még egy kivételre a birodalom nem volt hajlandó).

Az ellenség főhadiszállása közelében szolgáló katonák előretolt helyőrségnek számítanak. Ilyen volt a pergamoni gyülekezet. Veszélyes feladat ez, különleges bátorságot és elszántságot igényel. Ezt élik meg ma sokfelé a világon keresztények, akiket a hatalom és a környező társadalom ellenségnek tekint. Pergamonban a gyülekezet egyik legerőteljesebb bizonyságtevője, Antipás már mártírhalált halt a hitéért, de ez nem bátortalanította el a hívőket, sőt, ha lehet még elszántabb kitartással folytatták. Jézus azt üzeni nekik, hogy tud a megpróbáltatásaikról, és erre a kitartásra bátorítja őket. Az elismeréshez képest egy kevés panasza van. A probléma még csak gyülekezet kis részét érintette, de annál súlyosabb volt.

A nikolaiták és Bálám

A gyülekezetben volt egy kis csoport, akik a nikolaiták eretnekségét követték. Bár még kevesen voltak, de fennált a veszélye, hogy „egy kis kovász az egész tésztát megkeleszti”, megfertőzi a gyülekezet egyébként elszánt és kitartó hitét. Minden gyülekezetben ügyelni kell arra, hogy ne csak a nyilvánosan elhangzó tanítások legyenek tiszták, hanem kis csoportban, suba alatt se terjedjenek zavaros hitbeli nézetek. A gyülekezeti tagoknak is felelőssége, hogy a vezetők tudta és beleegyezése nélkül ne terjesszenek új nézeteket, tanításokat. Erről a hamis tanításról konkrétumot csak annyit tudunk, amennyit pont ez az üzenet említ. A probléma lényege ahhoz hasonlít, ahogy Mózes idejében Bálám csapdába ejtette Izrael népét.

Bálámról annyit mindenki tud, hogy volt egy szamara. A keresztények általában azt is tudják, hogy felfogadta őt Bálák, Moáb királya, hogy átkozza meg Izrael népét, és így – reményei szerint – könnyebben legyőzhető lesz ez a félelmetesnek tűnő sereg. Különös figura lehetett ez a Bálám. Egyrészt nyilván pogány varázslóként működött, akinek az átka működik, megront embereket. Ha nem így lett volna, Bálák nem kérte volna fel a feladatra. Másrészt az is látható, hogy valamilyen módon Isten is tudott szólni hozzá. Voltak emberek az ókorban, akiknek volt egyfajta viszonya Istenhez, Izrael és az Atyák körén kívül is – ilyen volt pl. Melkisédek, vagy a Jób könyvében szereplő emberek.

Bálámban mindenesetre a kettő nagyon zavaros keveréket alkotott. Szerette volna hallani Isten hangját, de engedelmeskedni már nem annyira. Szerette ugyanakkor a pénzt és a hatalmat is, amit a varázsereje jelentett. Ingadozott a kettő között.

Amikor elindult, hogy Bálák akarata szerint átkozza meg Izrael népét, neki – mint a természetfölötti iránt érzékeny embernek – nyilvánvaló lett, hogy Izraelt milyen hatalmas erővel védi az Úr, az ő Istenük. Nem is mert mást tenni, mint átok helyett áldást mondani, ahogy Isten akarta. Később azonban (ez már nem annyira közismert tény a hívők közt) Bálámnak támadt egy ravasz ötlete, hogy hogyan teheti mégis gyengévé Izrael népét, és ezzel hogyan szerezheti meg a jelentős jutalmat, amit Bálák ígért neki.

Bálványimádás és paráznaság

4Móz 25:1-3 Amikor Izráel Sittímben tartózkodott, elkezdett a nép paráználkodni Móáb leányaival, mert ezek meghívták a népet isteneik áldozati lakomáira. A nép velük evett, és leborulva imádta azok isteneit, és odaszegődött Izráel Baal-Peórhoz. De haragra gerjedt az Úr Izráel ellen…

Ezért később Isten megparancsolta Mózesnek, hogy álljon bosszút a rosszra csábítókon. A csata után:

4Móz 31:14-16 De Mózes megharagudott a hadsereg vezetőire, az ezredesekre és a századosokra, akik hazatértek a megvívott harcból. Ezt mondta nekik Mózes: Hát ti életben hagytátok az egész asszonynépet?! Hiszen ők csábították hűtlenségre az Úr ellen Izráel fiait Bálám tanácsa szerint Peór kedvéért! Ezért érte csapás az Úr közösségét.

Bálám a következőképpen gondolkodott: ha egyszer az Úr ilyen elképesztő módon védi és támogatja Izrael népét, akkor azt kell elérni, hogy Izrael váljon hűtlenné az Úr iránt, és kezdjen más isteneket tisztelni – onnantól legyőzhetőek. Ehhez a leghatásosabb eszköz, ha fényűző lakomával kombinált intenzív női csáberőt vetnek be. Az izraeliek egy részének pedig nem volt olyan hűséges szíve, hogy észrevegyék a csapdát, a szellemi árukapcsolást. Nem érdekelte őket más, csak a földi élvezetek.

Izraelt az mentette meg, hogy a vezetők hűségesek maradtak, és keményen elfojtották a hűtlenséget. Vannak dolgok, amiben nem lehet engedni, „toleránsnak” lenni. Isten azért haragudott a hűtlen Izraelitákra, mert szerette őket, és látta, hogy saját biztonságukat, jövőjüket, a megígért Kánaán földjét kockáztatták ezzel. A Sátán célja, hogy lopjon és pusztítson. Kérlelhetetlen harcban áll Istennel és az emberekkel. Nem babra megy a játék. Erről a kozmikus méretű küzdelemről szól az egész Jelenések könyve.

Nem szabad, hogy a félelem vezessen! Amíg hűségesek vagyunk Istenhez, amíg őt imádjuk, addig Sátán semmit sem tehet ellenünk, legfeljebb megnehezítheti az életünket. Le nem győzhet, még a halálunk is csak átlépés a mennyei dicsőségbe. Egyedül úgy győzhet, ha hűtlenné tesz Isten iránt, ha megingatja a bizalmunkat iránta, ha elhisszük a hazugságát, hogy ő jobbat tud adni. Csak hazudni tud, de azt a legmagasabb szinten műveli, hogy hihető és vonzó legyen. Ez az Édenkert óta így megy.

Az Ige kardja

Zsid 4:12-13 Isten szava élesebb, mint a legélesebb kétélű kard. Mélyen belénk hatol, egészen addig, ahol a szellem és a lélek közötti határ húzódik. Igen, Isten beszéde behatol a csontjaink találkozásáig, sőt a csontjaink belsejébe is: megítéli és szétválogatja szívünk gondolatait és szándékait. Senki és semmi sem rejtőzhet el Isten tekintete elől! Ő mindent tisztán és világosan lát… (EFO)

Ebben az üzenetben kétszer is szerepel a kétélű éles kard. A bevezetőben Jézus emlékeztet arra, hogy nála van. Később a hamis tanítókat figyelmezteti, hogy használni is fogja, amikor harcol ellenük. Isten igéje abszolút pontosan szét tudja választani, hogy melyek a szellemi dolgok (gondolatok, tanítások, cselekedetek), amelyeknek Isten a forrása, és melyek a lelkiek, amelyek emberi forrásból származnak – vagy a Sátán félrevezetéséből. A szellemiek mögött Isten hatalma és tekintélye van. Az emberi gondolatok, tanítások lehetnek hasznosak, érdekesek, de Isten dolgaiban nem lehet tekintélyük. Senki sem helyezheti saját gondolatait Isten Igéje fölé. Egyedül Isten az, aki mindent világosan és tisztán lát. Ön- és közveszélyes ostobaság az, ha magunkról képzeljük ugyanezt.

Az emberek azért imádnak bálványokat, mert valamit várnak tőlük. A világ tele van az üdvösség, a biztonság, a bölcsesség hiábavaló ígéreteivel. Ezek egy része vallásos, mint a New-Age korszak által kínált új panteon. Válassz az „ősi, egzotikus” szellemi kínálatból kedved szerint, „ebből is egy kicsikét, abból is egy kicsikét!” A másik részük pedig a környező világ által kínált, sőt nyomatott életminták, amelyek áradnak a médiából, a digitális világból. „Szerezz magadnak könnyű és gyors élvezetet, ez az igazi élet!” Még olyan hasznos dolgok is válhatnak rabbá tevő, romboló bálvánnyá, mint a sport, az egészséges életmód, a helyes étkezés. Politikusokra szükség van, hogy az országot irányítsák, a közjót szolgálják, de imádatra semmilyen hatalom, vagy párt nem tarthat számot. Ők is esendő, gyarló emberek.

Ebben a ránk áramló káoszban csak az teremthet rendet, ha elkötelezzük magunkat Isten iránt és az Ő kijelentése iránt. Ő az, aki valóban él és létezik, és nem csak üzeneteket küldött, de Jézus Krisztusban személyesen is bemutatta magát. Egyedül az igaz Isten menthet meg a bálványok félrevezetéséből.

Elrejtett manna

Ján 6:50-51 Én vagyok az az élő kenyér, amely a mennyből szállt le: ha valaki eszik ebből a kenyérből, élni fog örökké, mert az a kenyér, amelyet én adok oda a világ életéért, az az én testem.

5Móz 8:2-3 Emlékezz vissza az egész útra, amelyen vezetett Istened, az Úr a pusztában negyven éven át, hogy megsanyargatva és próbára téve téged megtudja, mi van a szívedben: megtartod-e parancsolatait, vagy sem? Sanyargatott és éheztetett, de azután mannával táplált, amelyet nem ismertél, és atyáid sem ismertek. Így adta tudtodra, hogy nemcsak kenyérrel él az ember, hanem mindazzal él az ember, ami az Úr szájából származik. 

Ján 1:14 Az Ige testté lett, közöttünk lakott, és láttuk az ő dicsőségét…

Fontos figyelembe venni, hogy a 7 gyülekezetnek szóló ígéretek nem elsősorban a mennyei örökkévalóságról beszélnek (arról is). Megmutatják, milyen áldásban részesülhet mindenki, „aki győz”, vagyis sikerrel harcolja meg az üzenetben foglalt figyelmeztetést, útmutatást.

Ha készek vagyunk szétválasztani, amit az Ige kardként szétválaszt, akkor átélhetjük, hogy az Ige táplálékká válik. A lelkünk ugyanúgy tud szomjazni és éhezni, mint a testünk. Isten szava gyönyörűség lesz, vígasztal, békességet ad, bölccsé tesz a döntésekben, megerősít a jóban való kitartásra. Jézus Krisztus ráadásul sokkal többet tud adni, mint a leírt betűk útmutatása. Ő a testté lett Ige, aki cselekvő élettel töltötte meg a Szentírást. Azt is megígérte, hogy bennünk fog lakni, hogy Isten Szellemének a temploma leszünk. A szívünk ráérezhet Isten gondolkodására, láthatjuk a világot úgy, ahogy Ő, együttműködő társak lehetünk abban, ahogy hatalma és szeretete működik. A valóságot kapjuk a bálványok kínálta hamisítványok helyett, szabadságot a bálványok okozta rabság helyett, szilárd biztonságérzetet a félelem helyett.

Titkos új név

Ézs 62:1-4 Új neveden szólítanak téged, amelyet az Úr maga ad majd neked. …Nem mondanak többé elhagyottnak, országodat sem mondják pusztaságnak, hanem úgy hívnak, hogy gyönyörűségem, országodat pedig úgy, hogy férjnél van. Mert gyönyörködik majd benned az Úr, és országodnak ő lesz a férje.

A Jelenések könyve teljességre juttatja az Ószövetségi ígéretek beteljesedését. Az ókori ember számára a név több volt, mint puszta megjelölés. Leírta az ember igazi énjét, identitását. Ki ő, mi a sorsa, mi a küldetése. Így lett Jákobból (csaló) Izrael (Isten harcosa); Simonból (nádszál) Péter (kőszikla). Az új nevük azt tükrözte, hogy a belső világuk is megváltozott Isten munkája nyomán. Az új név ígérete nem csak új személyi igazolványt jelent. Új identitást ad, értékes, elfogadásra méltó emberként nézhetünk magunkra. Nem azért, amit létrehoztunk, vagy létre tudnánk hozni, hanem azért, akivé Isten tett minket Krisztusban. Megszabadított minden régi tehertől, átoktól. Új sorsot kaptál, új célokat, új belső forrást. Egyedi és pótolhatatlan helyet kaptál Isten Országában. Van értelme az életednek, élhetsz értelmes életet, ami nem csak téged, de másokat is gazdaggá tesz. Ne a régiek alapján gondolj magadra, tanuld meg, harcold meg, kivé lettél, és élj is aszerint.

Amit tehát Isten szétválasztott, nem szabad újra egybemosni.

Kapcsolat

Kapcsolat

Címünk: 1143 Budapest,
Hungária krt. 109. 1. em. 2.

Telefon Laci:   +36 20 549 2219
Telefon Ildikó: +36 20 464 1168
Email: graceministrieshun@gmail.com

Eseménynaptár